Pénzügyezz Te is!!!

Tanulj Te is pénzügyet! Nincs lehetetlen!

7. VÁLLALKOZÁS, VÁLLALAT. VÁLLALKOZÁSI FORMÁK, A VÁLLALKOZÁS TŐKÉJE

 

Alapítói tőke:

Az alapítók által – a vállalkozási tevékenység megkezdéséhez – szolgáltatott pénzbeli és nempénzbeli hozzájárulás. A cégbíróságon bejegyzett tőke (jegyzett tőke).

 

Amortizáció:

Az immateriális javakba és tárgyi eszközökbe befektetett tőke törlesztésének (visszanyerésének) mértékét fejezi ki százalékban vagy pénzösszegben. A tőke törlesztése lehet lineáris, degresszív vagy progresszív.

 

Apport:

A tulajdonos(ok), a tag(ok) nem pénzbeli hozzájárulása a jegyzett (alapítói) tőkéhez. Az apport lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező forgalomképes dolog, szellemi alkotás és vagyoni értékű jog.

 

Átalakulás:

Átalakuláson értjük a gazdasági társaság, a szövetkezet tevékenységének jogutódlással történő megszüntetését, amely végbe mehet úgy, hogy a gazdasági társaság átalakul egy más gazdasági társasággá, vagy a meglévő gazdasági társaság (szövetkezet) szétválik, vagy egyesül.

 

Átváltoztatható kötvény:

A részvénytársaság által kibocsátott, névre szóló kötvény, amelyet a kibocsátó által meghatározott feltételekkel, a kötvényes kérésére részvénnyé kell átalakítani.

 

Betéti társaság:

Olyan gazdasági társaság, amelynek tagjai társasági szerződéssel üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges. A társaság kültagja köteles a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétet szolgáltatni, de a társaság kötelezettségeiért a beltaggal azonos módon csak akkor felel, ha neve szerepel a társaság cégnevében.

 

Belső finanszírozás:

Önfinanszírozáson értjük a vállalkozásnak azt a képességét, amely lehetővé teszi számára a hosszú távú befektetéseinek, üzleti tevékenységének, részben vagy egészben, saját tőkével történő finanszírozását. Az önfinanszírozás forrásai: a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék, a tárgyévi mérleg szerinti eredmény, az árbevételben realizált amortizáció, a vagyon átrendezéséből származó bevétel.

 

Csőd:

A vállalkozásnál akkor áll elő csődhelyzet, ha az általa nem vitatott tartozásait az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatólag nem tudja kifizetni. A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében a gazdálkodó szervezet hitelezőitől fizetési haladékot kér.

 

Degresszív amortizáció:

Az immateriális javakba és a tárgyi eszközökbe fektetett tőke törlesztésének módozata, amikor a tőkevesztés elkerülése érdekében használati (amortizációs) idő kezdeti éveiben az egyenletes időarányos amortizációhoz viszonyítva több a későbbi években kisebb összeget számolnak el.

 

Dolgozói részvény:

A részvénytársaság dolgozói részvényt a munkavállalóinak, és azoknak juttathat, akiknek a társaságnál lévő munkaviszonya nyugdíjba vonulásukra tekintettel szűnik meg. Két formája ismeretes: az ingyenes és a kedvezményes dolgozói részvény. A dolgozói részvény akkor ingyenes, ha a dogozó azért ellenértéket nem fizet, a papír kibocsátása a társaság alaptőkéjén felüli vagyonának terhére történik. Kedvezményes a dolgozói részvény, akkor, ha a részvény kibocsátási értékének egy részét a kedvezményezett megfizet. Ebben az esetben a papír meg nem fizetett összegét kell a társaság alaptőkén felüli vagyonának terhére elszámolni.

 

Eredménytartalék:

Az eredménytartalék mutatja, hogy a vállalkozásnak a korábbi időszakban elért adózott nyereségéből önfinanszírozási forrásként milyen összeg áll rendelkezésére. Része a saját tőkének. A pozitív előjelű eredménytartalék növeli, a negatív előjelű eredménytartalék csökkenti a saját tőkét.

 

Elsőbbségi részvény:

Olyan névre szóló részvény, amely a részvényesek osztalékelsőbbségét, vagy a részvénytársaság jogutód nélkül történő megszűnése esetén a felosztásra kerülő vagyonból történő részesedés elsőbbséget, vagy szavazati joggal összefüggő elsőbbséget, vagy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényeire elővásárlási jogot biztosít.

 

 

Felszámolás:

Ha a vállalkozás fizetésképtelenné válik, a tulajdonos(ok), a hitelező(k) a területileg illetékes bíróságnál kezdeményezhetik a vállalkozás felszámolását. A felszámolási eljárás során – a csődtörvényben foglaltak alapján – a fizetésképtelen adós vagyonából kielégítik a hitelezői követeléseket és a vállalkozás jogutód nélkül megszűnik.

 

Fizetésképtelen adós:

A csődtörvény értelmében fizetésképtelen az az adós, amely az elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlítette ki anélkül, hogy azt érdemben vitatta vagy annak elfogadható okáról akadályáról a hitelezőt tájékoztatta volna, vagy amellyel szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen volt, vagy amely a csődeljárásban kötött egyezségben vállalt kötelezettségét nem teljesített.

 

Fúzió:

a fúzió a gazdálkodó szervezetek átalakulásának sajátos formája, amely végbemehet beolvadással vagy összeolvadással. Beolvadás esetén a beolvadó gazdasági társaság megszűnik és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. A befogadó gazdálkodó szerv társasági formája nem változik. Összeolvadás esetén az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra száll át.

 

Fúzió haszna:

A fúziónak akkor van gazdasági haszna, ha az egyesült társaságok piaci értéke nagyobb annál, mint amennyit együtt értek a fúzió előtt. A fúzió haszna egyenlő a fúzió utáni és a fúzió előtti érték különbözetével.

 

Fúzió költsége:

A fúzió költsége az az összeg, amelyet a fúzió hasznából a befogadó a beolvadó cég tulajdonosainak átenged.

 

Horizontális fúzió:

Az azonos tevékenységi körben működ vállalatok egyesülése.

 

Idegen tőke:

Idegen tőke a vállalkozásban a tőkepiacon szerzett visszterhes forrás. A visszterhesség jelenti, hogy a tőkét vissza kell fizetni, fizetni kell a tőkeköltséget (a kamatot) és a tőke megszerzésének egyéb költségeit.

 

Immateriális javak:

A nem anyagi természetű eszközök, mint a forgalomképes jogok, szellemi termékek, az üzleti vagy cégérték, a kísérleti fejlesztés aktivált értéke, az alapítás-átszervezés aktivált értéke.

 

Jegyzett tőke:

A tulajdonosok által a vállalkozásnak pénz és apport formájában juttatott, a cégbíróságon bejegyzett saját tőke.

 

Kamatozó részvény:

a részvénytársaság által kibocsátott névre szóló értékpapír, amely előre meghatározott kamatra jogosít. A kamatot az adózott eredményből fizetik. A részvény tulajdonosát a kamaton felül a részvényhez fűződő valamennyi jog megilleti, ideértve az osztalékhoz való jogot is. Az alaptőke tíz százalékát meg nem haladó mértékben bocsátható ki.

 

Kockázati díj:

A piaci kamatláb és a kockázatmentes kamatláb közötti különbség.

 

Kockázatmentes kamatláb:

A rövid lejáratú állampapírok állam által szavatolt fix mértékű kamatlába.

 

Közkereseti társaság:

A közkereseti társaság tagjai társasági szerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és az ehhez szükséges vagyoni hozzájárulást a társaság rendelkezésére bocsátják.

 

Likviditás:

A likviditás, annak kettős értelmezése szerint egyrészt jelenti az azonnali fizetőképességet, másrészt kifejezi a vállalkozói vagyon és a vállalkozás rugalmasságát.

 

Mérleg szerinti eredmény:

Az osztalékra, részesedésre igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a fizetett osztalékkal, részesedéssel csökkentett tárgyévi adózott eredmény.

 

Működési tőkeáttétel:

Azt fejezi ki, hogy az árbevétel ingadozása hogyan befolyásolja az adózás és a kamatfizetés előtti eredményt. Mértékét alapvetően a fix és a változó költségek aránya határozza meg.

 

Nettó forgótőke:

A vállalat forgóeszközeinek és rövid lejáratú forrásainak különbözete.

 

Osztalék:

Az adózott nyereségből a tulajdonosoknak kifizetett jövedelem.

 

Osztalék hozam: Az egy részvényre jutó osztalék

 

Osztalékorientált részvény: Olyan részvény, amelyet elsősorban a várható osztalékért vesznek.

 

Osztalékfizetési ráta:

Arra ad feleletet, hogy az egy részvényre jutó adózott nyereség milyen hányadát fizetik ki osztalékként.

 

Önfinanszírozás: belső finanszírozás

 

Pénzügyi tőkeáttétel:

A hosszú lejáratú hitel hozza létre. Kifejezi, hogy az összes tőkén belül milyen részarányt képvisel az idegen tőke, mennyire van a vállalat eladósodva.

 

Rentabilitás:

Tőkejövedelmezőség. Egy időszak alatt elért eredmény (adózás előtti, illetve adózott nyereség) viszonya az összes tőkéhez, vagy a saját tőkéhez.

 

Részesedés:

A befektetőnek gazdasági társaságba bevitt vagyona. A befektető célja, hogy osztalékhozamra, árfolyamnyereségre tegyen szert, vagy jelentős, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerezzen a gazdasági társaságban.

Jelentős befolyással rendelkezik a tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint 25 %-val rendelkezik.

Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint 50%-ával rendelkezik. Az ilyen befolyással rendelkező tagot nevezik uralkodó tagnak. Közvetlen irányító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több mint háromnegyed részével rendelkezik.

 

Részvény:

A részvény társasági jogokat megtestesítő értékpapír, amely bemutatóra vagy névre szól.

 

Részvénytársaság:

Olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és részvényekből álló alaptőkével alakul és amelynél a tag kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény névértékének, vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki.

 

Saját tőke:

A vállalkozásban az a tőkeelem, amelyet az alapításkor vagy az alaptőke felemelésekor a tulajdonos(ok) bocsát(anak) a vállalkozás rendelkezésére, továbbá, amelyet az adózott eredményből hagy(nak) a vállalkozásnál. Lejárat nélküli tőkeelem.

 

Tárgyi eszközök:

Azok az anyagi eszközök (telek, erdő, ültetvény, épület, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés) amelyek tartósan, legalább egy éven túl – közvetlen vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozás tevékenységét.

 

Tőke:

Az adózott jövedelemnek az a része (megtakarítás) amelyet a jövedelemmel nem rendelkezők bocsátanak a vállalkozás rendelkezésére azzal, hogy a tőke használatából tőkehozadékra (adózott nyereségre, kamatra) tegyenek szert.

 

Tőketársaság:

Az olyan gazdasági társaság, amelynek tagjai (tulajdonosai) a szolgáltatott tőke erejéig felelnek a társaság kötelezettségeiért.

 

Törzsrészvény:

Az a részvény, amely nem minősül elsőbbségi, dolgozó vagy kamatozó részvénynek.

 

Törzstőke: A korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje.

 

Újrabefektetési hányad:

Az adózott nyereségnek az a része, amellyel annak a társaságnak a saját tőkéjét növelik, ahonnan az adózott nyereség származik. Nevezik újratőkésített adózott nyereségnek is.

 

Vagyonrugalmasság:

Azt fejezi ki, hogy mennyi idő alatt lehet a nem pénzeszközben lévő vagyonelemet pénzzé tenni.

 

Vertikális fúzió:

Az egymástól eltérő tevékenységet végző vállalkozások egyesülése. Az ilyen integráció célja összekapcsolni a termelés, az értékesítés, az irányítás, az ellenőrzés teljes folyamatát.

 

Vállalati tőkeköltség:

A vállalat tőkését megtestesítő értékpapírok hozamainak súlyozott átlaga. Felfoghatjuk úgy is, mint az össztőkétől elvárt minimális hozadékot.

 

Vállalat-érték:

A vállalat jövőbeni hozamainak (adózott nyereségeknek) a jelenértéke.

 

Végelszámolás:

A vállalat jogutód nélkül történő megszüntetése.

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 22
Tegnapi: 36
Heti: 58
Havi: 691
Össz.: 77 313

Látogatottság növelés
Oldal: 7. Vállalkozás
Pénzügyezz Te is!!! - © 2008 - 2017 - penzugyezzteis.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: klíring pénznem - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »