8. HOSSZÚ TÁVÚ BEFEKTETÉSEK REÁLJAVAKBA. BERUHÁZÁSOK
Alapberuházás:
önálló, beruházási egység ami a beruházási cél megvalósítását elsődlegesen és közvetlenül szolgálja, a beruházással nyert eszközöket is beruházó veszi be a vagyonnyilvántartásba, és ő üzemelteti.
Átállítási beruházás:
Olyan tőkebefektetés, amelynek célja a termelés technikai, technológiai, gyártás- és piacszervezési eredményeinek folyamatos alkalmazása a meglévő termelőberendezések átalakításával, kicserélésével. Nevezik átszervezési beruházásnak is. L
Beruházás: A pénznek reáljavakba történő befektetése.
Belső megtérülési ráta:
A belső megtérülési ráta az a diszkontráta, amellyel, ha a befektetés jövőbeni hozadékát jelenértékre számítjuk, eredményül a befektetett, illetve a befektethető pénzösszeget kapjuk. A beruházás tényleges hozama. Úgy is definiálható, mint az a diszkontráta, amely mellett a nettó jelenérték (NPV) zérus.
Csere jellegű beruházás:
Ha a beruházási szükséglet a meglévő eszközök technikai avulása következtében keletkezik.
Dinamikus tőkebefektetés számítás:
Az a beruházás-gazdaságossági számítás, amelyben az idő, mint önálló faktor egyik meghatározója a befektetés eredményességének.
Diverzifikációs beruházás:
A diverzifikációs beruházáson olyan tőkebefektetést értünk, amelyet azért határoznak el, hogy a vállalkozás a korábbi tevékenységi köréből kilépjen, más területen is részesedést szerezzen.
Egymástól független beruházások:
Az olyan beruházások, amelyek közül az egyikből származó hozamok növekedése vagy csökkenése nem gyakorol hatást egy másik projekt hozamainak alakulására.
Egymást helyettesítő beruházások:
Olyan beruházások, amelyek az egymást helyettesítő technikák, technológiák, termékek alkalmazásának lehetőségeit teremtik meg.
Egymást kiegészítő beruházások:
Azokat a beruházásokat nevezik egymást kiegészítő beruházásnak, amelyek célja a komplementer erőforrások egyesítése, az egyik beruházás révén növekszenek a másik beruházás hozamai is.
Egymást kölcsönösen kizáró beruházások:
Azok az azonos célú és kockázatú beruházási tervek, amelyek közül, ha egyet kiválasztottak, a többiek megvalósítására nem kerülhet sor.
Egyszeri ráfordítás:
A beruházási terv tőkeszükséglete. Nevezik kezdő tőkeszükségletnek is annak feltételezésével, hogy a beruházás élettartama alatt további tőkebefektetésre lesz szükség.
Érzékenységi vizsgálat:
A beruházási tőkebefektetés kockázatának vizsgálatához alkalmazott módszer. A tőkeköltségvetés tényezői közül kiválasztanak egy tényezőt annak feltételezésével, hogy a kiválasztott tényező van legnagyobb mértékben kitéve a piac várható változásainak. Ha a kiválasztott változó megváltozik, vele együtt módosul az NPV (a nettó jelenérték)
Fedezeti pont számítás:
A reál javakba fektetett tőke kockázatának egyik elemzési módszere. Amikor a beruházás kockázatát fedezeti pont számítással elemzik, arra keresnek feleletet, hogy a beruházónak a számított változó és a fix költségek figyelembe vételével hány darab terméket kell értékesítenie a piac által elfogadott áron ahhoz, hogy az árbevétel fedezze a költségeket és a nyereségből a befektetés, a beruházó által meghatározott időn belül legalább egyszer megtérüljön, azaz a nettó jelenérték zérus legyen.
Folyamatos ráfordítás:
Az üzembe helyezett beruházással folytatott termelési, szolgáltatásnyújtási tevékenység költségei, ráfordításai, amelyeket rendszerint az összköltség eljárással készülő eredménykimutatás struktúrájában terveznek meg.
Hozam-költségarány számítás (BCR):
Az azonos célú és kockázatú beruházási tervek kiválasztásához alkalmazott egyik módszer. Két formája ismeretes: a BCR1 és a BCR2.
A BCR1 mutató azt fejezi ki, hogy a beruházás teljes élettartama alatt keletkező bevételek diszkontált összegéből a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségeinek diszkontált összege megtérül-e.
A BCR2 mutató azt fejezi ki, hogy a beruházás teljes élettartama alatt képződő eredmény jelenértékéből a beruházás diszkontált egyszeri ráfordítása megtérül-e.
Kapcsolódó beruházás:
Olyan beruházás, amely nélkül az alapberuházás a célkitűzéseknek megfelelően nem üzemeltethető. Jellemzően nem az alapberuházást végző gazdálkodó szervezet veszi nyilvántartásba és nem ő üzemelteti.
Közös beruházás:
Olyan esetben van szó közös beruházásról, amikor a fejlesztés két vagy több gazdálkodó szervezet együttes érdekét szolgálja és a fejlesztés tőkeszükségletét, valamint az üzemeltetés költségeit közösen biztosítják.
Külső kamatláb:
Az a kamatláb, amely kifejezi, hogy a beruházó mekkora tőkehozadékot akar elérni. Jövedelmezőségi követelmény.
Megtérülési idő:
A megtérülési időn azt az időtartamot értjük, ami alatt a befektetett tőke hozadék pénzáramainak jelenértéke egyenlő lesz a befektetett tőke jelenértékével. Más meghatározással, amely idő alatt az NPV zérus lesz.
Nettó jelenérték:
A beruházásba fektetett tőke jelenértékének és a befektetett tőkével elért hozadékok jelenértékének a különbsége (NPV)
Nemzetgazdasági beruházás:
Azt a beruházást minősítik nemzetgazdasági beruházásnak, amely nem csak a beruházónál, hanem nemzetgazdasági szempontból is jövedelem termelő képesség növekedést eredményez.
Pénzügyi eredmény beruházásnál:
A beruházás pénzügyi eredménye az adózás előtti és adózás utáni eredmény.
Pótlási beruházás:
Pótlási beruházáson olyan tőkebefektetést értünk, amelynek célja a fizikailag elhasználódott, műszaki szempontból a követelményeknek már nem megfelelő berendezések új berendezésre történő kicserélése.
Racionalizálási beruházás:
Célja az előnyösebb teljesítő-, jövedelemtermelő képesség biztosítása.
Statikus tőkebefektetési számítás:
Olyan számítás, amely nincs tekintettel a pénz időértékére.
Tőkeérték:
A tőkeérték a tőke hozadék pénzáramainak jelenértéke, az az érték, amelyet mai pénzben a beruházó hajlandó befektetni a jövőbeli pénzáramok reményében, illetve amennyit a vevő a tőkejószágért adni hajlandó.
Tőke alternatívaköltsége:
(a tőke hozzáadott költsége) Standard jövedelmezőség az olyan beruházási programokra, melyeknek az értékét meg akarjuk határozni. Haszonáldozatnak azért nevezik, mert ezt a hozamot áldozza fel a befektető azzal, hogy pénzét adott beruházásba fekteti és nem meghatározott kamatot biztosító értékpapírba.
Üzemgazdasági beruházás:
Olyan beruházás, amely a beruházó eszköz állományát, annak teljesítőképességét növeli, de nemzetgazdasági szempontból nem eredményez kapacitás bővülést, teljesítmény növekedést.