9. ÜZLETFINANSZÍROZÁS

 

Nettó forgótőke:

A nettó forgótőke a tartós források (saját tőke és hosszú lejáratú kötelezettségek) forgóeszközöket finanszírozó része. Értékét a forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbségeként számíthatjuk ki.

 

Finanszírozási stratégiák:

Az eszközök megtérülése és a források lejárata közötti szerkezeti összhang mértéke szerint háromféle finanszírozási stratégia különböztethető meg:

KONZERVATÍV FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIA	TARTÓS ESZKÖZLEKÖTÉS < TARTÓS FORRÁSOK   ÁTMENETI ESZKÖZLEKÖTÉS > RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉG
SZOLÍD FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIA	TARTÓS ESZKÖZLEKÖTÉS = TARTÓS FORRÁSOK   ÁTMENETI ESZKÖZLEKÖTÉS = RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
AGRESSZÍV FINANSZÍROZÁSI STRATÉGIA	TARTÓS ESZKÖZLEKÖTÉS > TARTÓS FORRÁSOK   ÁTMENETI ESZKÖZLEKÖTÉS < RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK

 

Forgási mutatók:

A forgóeszközök elemzésére elterjedten alkalmazott hányados jellegű mutatók. Ide tartozik a forgási idő (napokban), a fordulatok száma és az eszköz igényességi mutató. Az utóbbi két forgási mutató időérzékeny, ezért különböző hosszúságú időtartamokra csak korrekcióval hasonlítható össze.

A háromféle forgási mutató közül egy kiszámítása valamely konkrét elemzési feladatnál elegendő, mert azonos tendenciát fejeznek ki.

 

Fordulatok száma:

Kifejezi, hogy a forgóeszközök egésze, vagy valamely része hányszor halad át a körforgás rá jellemző szakaszán.

 

Számítása: f =  É .

                                 K

f = fordulatok száma

É = a forgalom

k = átlagos forgóeszköz állomány

 

Forgási idő napokban: Azt az időtartamot fejezi ki, amely alatt a forgóeszközök egy teljes fordulatot tesznek. Megtérülési időnek nevezik.

 

Számítása: i = k :   É .

                                       n

vagy i =    n .

                     f

 

i = forgás ideje napokban

n = az időszak napjainak száma

 

Az eszközigényesség mutatója: Az egységnyi forgalomhoz szükség forgóeszköz-lekötést mutatja.

 

m =   k .

         É

 

m = az eszközigényesség

 

A forgási sebesség változása: A forgási sebesség gyorsulását (lassulását) méri százalékos formában.

 

V =  f₁-f₀ .x 100

          f₁

 

v = a forgási sebesség változása

f₁ = a tárgyidőszaki fordulatszám

f₀ = a bázis időszaki fordulatszám

Megj.: a forgási sebesség változása a másik két forgási mutatóból is kiszámítható.

A forgóeszköz lekötés viszonylagos változása: A viszonylagos megtakarítás (túllépés) a bázis forgási sebesség és a tárgyidőszaki forgalom alapján számított (fiktív) eszközlekötés és a valóságos tárgyidőszaki eszközlekötés különbsége.

 

F =  É₁. – k₁

        f₀

 

F = a viszonylagos forgóeszköz változás

É₁ = a tárgyidőszaki forgalom

f₀ = a bázis időszaki fordulatszám

k₁ = a tárgyidőszaki forgóeszköz állomány

 

Reagálási fok: Megmutatja, hogy a forgóeszköz-állomány a rá jellemző forgalom 1%-os változása hány %-os változással reagál.

 

                   k₁ -1

r =             k₀    .

                   É₁ -1

                   É₀

 

r = a reagálási fok

É₁ = a tárgyidőszaki forgalom

É₀ = a bázisidőszaki forgalom

k₁ = a tárgyidőszaki forgóeszköz-állomány

k₀ = a bázisidőszaki forgóeszköz-állomány

 

Az eszközök kronologikus átlaga:

Valamely időszak forgóeszközei átlagos nagyságának jellemzésére szolgál. Leggyakrabban az éves nyitó állomány és a négy negyedévi záróállomány felhasználásával számítják.

 

                k₀                                  k₄

x_kr =   2   + k₁ + k₂ + k₃ +  2  .

                                       4

      

_xkr = a forgóeszközök (vagy valamely forgóeszköz féleség) kronológikus átlaga

 

K₀ = a nyitóállomány

K₁ = az első negyedév záró állománya stb.

 

Státusz:

Az állományi szemléletű finanszírozási terv (mérlegterv) hagyományos formája, mely a vállalkozás tervezett eszközeit és forrásait állítja szembe egymással kiválasztott időpontokra (leggyakrabban jan. 1-re és a negyedévek utolsó napjára)

 

Likviditási terv:

A forgalmi szemléletű finanszírozási terv a vállalkozás tervezett bevételeit és kiadásait veti össze a kiválasztott időszakokra (többnyire negyedévekre).

 

Mérlegegyenlőség (egyezőség):

A forgalmi és állományi adatok közötti összefüggést írja le. Általános alakja:

 

NYITÓÁLLOMÁNY + NÖVEKVŐ FORGALOM = CSÖKKENŐ FORGALOM + ZÁRÓÁLLOMÁNY

 

Gördülő tervezési technika:

E technika lényege, hogy egy-egy részidőszak elteltével el kell készíteni a következő időszak azonos részidőszakának tervét. Az éves tervezésen szemléltetve a gördülő technikát: ha eltelik egy negyedév, akkor hozzá kell fogni a következő év azonos negyedévének megtervezéséhez. Alkalmazásának célja a választott időtávra történő előrelátás folyamatos biztosítása.

A gördülő tervezési technikához hozzátartozik az adatok rendszeres aktualizálása, vagyis a már lezárt időszakok terv-tény eltéréseinek átvezetése az előirányzaton.

 

Cash flow terv:

a várható pénzjövedelmek (adózott eredmény és értékcsökkenési leírás) képződésének és felhasználásának megtervezésére szolgál. Összeállítása lehetővé teszi a fontosabb felhasználási jogcímek (működés, felhalmozás, tulajdonosi kifizetés) közötti kívánatosa arányok előzetes kialakítását, továbbá az ehhez szükséges tőkeműveletek (finanszírozási tevékenység) megtervezését.

 

Az optimális rendelési mennyiség modellje (EOQ):

A modell végképlete arra ad választ, hogy mekkora az a tételnagyság, amelynek beszerzése minimális készletgazdálkodási költséget eredményez.

 

Q = Ö 2xDxO

                  C

 

Q = az optimális rendelési mennyiség

D = az időszak készletigénye

O = az egyszeri megrendelés költsége

C = egységnyi készlet tárolási költsége az egész időszakra

 

A fenti képlethez igazodó rendelések mellett a készletgazdálkodás költsége a következő formulával számítható

 

TC =   D . x O +  Q .  x C

           Q      2

 

TC = teljes készletgazdálkodási költség

 

Miller – Orr modell:

A modell a pénzgazdálkodás optimalizálását hivatott elősegíteni a tranzakciós és a kamatköltségek minimalizálásával.

A Miller-Orr modell szerint a felső korlátot elérve annyi likvid értékpapírt kell venni, hogy pénzállományunk a visszatérítési pontra süllyedjen. Ha pénzeszközeink értéke az alsó korlátba ütközik, akkor az értékpapírok eladásával térjünk vissza az ábrán jelölt ponthoz.

 

A két korlát közötti távolság számítása:

 

M = 3 x ( 0,75 x T x s²)^1/3

                                 r

 

m = az alsó és felső korlát közötti eltérés

T = az értékpapírok vételével, illetve eladásával kapcsolatos tranzakciós költség

s² = a pénzáramlás varianciája

r =  a kamatláb

 

Ennek ismeretében a visszatérési pont

 

VP = alsó korlát + m .

                                        3

 

 

 

 

 

Oldal: 9. Üzletfinanszírozás
Pénzügyezz Te is!!! - © 2008 - 2025 - penzugyezzteis.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat